Pályámat gimnáziumi tanárként kezdtem, ahol matekot és fizikát tanítottam. Ezután kutató lettem az akadémián (Röntgen Spektroszkópia, Nukleáris Anyagtudomány), később fejlesztő a verseny szférában (félvezető fizika, orvosi képalkotás). Mindeközben magántanárként is tevékenykedek immár 6 éve.
Az oktatói, kutatói és fejlesztői tudásomat arra szeretném felhasználni, hogy matekot, fizikát és programozást tanítsak azért, hogy a lehető legstabilabb módon adjam át mindhárom témakör alapjait, minden érdeklődő diáknak.
Egy alkalom általában 90 perc azaz 2 tanóra.
Az 1. órában elmagyarázom az elméletet, megértjük a törvényeket, egyenleteket és az ábrákat.
A 2. órában önálló feladat megoldás következik, hiszen minden tanulónak meg kell tudni oldani a feladatokat önállóan is. Ez azért nagyon fontos, mert amikor írja a dolgozatot akkor én már nem leszek jelen, hogy segítsek. A feladat megoldások arra jók, hogy a számolás technikai alapok megerősödjenek.
Ha csak egyszerűen átfutjuk a tananyagot akkor úgy tűnik mintha megtanultuk volna, de ez általában nem elég. Végig kell venni a feladatok számolási részeit is alaposan. Ekkor szokott kiderülni, hogy milyen hiányosságok miatt nincsenek meg a jó jegyek.
Fontosnak tartom, hogy javítsam a diákok tanuláshoz való viszonyát! Ha a diáknak a számolások vagy a megértések során sikerélményei vannak, akkor egy idő után már nem fogja megterhelőnek látni a tanulást.
Az is fontos, hogy javítsam a tanulók szociális kompetenciáját. Például a szóbeli feleletek esetében fontos, hogy az adott témakört egész mondatokkal fejezzék ki a tanulók, valamint az is, hogy milyen a felépítése az előadott témának. Emellett említsük meg azt is, hogy a szabályos, rendezett íráskép is nagyban javítja a tanulmányi eredményeket.
– egyetemi alapozás
– érettségi felkészítés
– év végi eredmények javítása
– dolgozat jegyek javítása
algebra
– számtani alapműveletek (+,-,*,/), műveleti sorrend, törtek (bővítés, egyszerűsítés, reciprok, +,-,*,/),
– zárójelfelbontás, kiemelés, hatványozás, gyök,
– oszthatósági szabályok, prímszámok, prímtényezős felbontás, LNKO, LKKT
sorozatok, arányosságok, algebra folytatása
– számhalmazok, egyenes és fordított arányosságok,
– nevezetes azonosságok, szorzattá alakítás, százalékszámítás, normál alak,
– sorozatok (mértani, geometriai), számtani és mértani közép
függvények
– a függvény definíciója, egyenes egyenlete, meredekség, másodfokú függvény,
– másodfokú függvény grafikus ábrázolása teljes négyzetté alakítással,
– hatvány függvény, gyök függvény, inverz függvények
egyenletek
– egyenlet megoldás, egyenletrendszer megoldás, egyenletek grafikus megoldása,
– kikötések, egyenlőtlenségek megoldása, abszolút értékes egyenletek megoldása,
– gyökös egyenletek, exponenciális és logaritmikus egyenletek megoldása
trigonometria
– logaritmus függvény, feladatok, exponenciális függvény feladatok,
– szögfüggvények (szinusz, koszinusz, tangens), trigonometria, algebrai trigonometria
geometria
– geometria, Pitagorasz tétel, háromszög hasonlóság, párhuzamos szelők tétele,
– sík és térgeometria, háromszögek, a kör, érintő, fok és radián, Thalész tétel,
– mi a Pí?, tükrözések, négyszögek
koordináta geometria
– szinusz tétel, koszinusz tétel, addíciós tételek, vektorok és vektorműveletek,
– koordináta geometria, normál és irányvektoros egyenletek
halmaz elmélet
– halmazelmélet: metszet, unió, különbség, számosság,
– kombinatorika: permutáció, variáció, kombináció, logika, gráfok
1. Kinematika
– anyagi pont, merev test, vonatkoztatási rendszer
– pálya, elmozdulásvektor, helyvektor
– E.V.E.: egyenes vonalú egyenletes mozgás
– út-idő függvény, sebesség-idő függvény
– sebesség fogalma
– E.V.E.V.: egyenes vonalú egyenletes mozgás
– gyorsulás fogalma, út-idő függvény
– sebesség-idő, gyorsulás-idő függvény
– görbe alatti terület, négyzetes út törvény
– időfüggetlen összefüggés
– fizikai átlag sebesség
2. Szabadesés és hajítások
– szabadesés, lefelé hajítás
– felfelé hajítás, vízszintes hajítás
– ferde hajítás
3. Körmozgás
– egyenletes körmozgás
– szögelfordulás, ívhossz, fordulatok száma
– periódusidő, frekvencia, fordulatszám
– szögsebesség, kerületi sebesség, π
– dinamikai feltétel: centripetális gyorsulás, centripetális erő
– változó körmozgás, szöggyorsulás, kerületi gyorsulás
– görbe alatti területek szerepe
4. Rezgőmozgás
– rugóerő, rugóállandó
– harmonikus rezgőmozgás és az egyenletes körmozgás kapcsolata
– kitérés-idő függvény
– szélső helyzet, egyensúlyi helyzet
– fázis szög, periódusidő, időpont
– frekvencia, körfrekvencia vagy szögsebesség
– a rezgés egyenlete és megadása, amplitúdó
– sebesség és gyorsulás-idő függvények
– szélső helyzet részletesebben
– egyensúlyi helyzet részletesebben
– rezgés körfrekvenciájának kiszámítása a rugó és test adataiból
– a rezgés energiai: helyzeti és mozgási energia
– teljes mechanikai energia
– munka, matematikai inga
– szabad, csillapított és kényszer rezgés, rezonancia
5. Dinamika 1.
– tömeg fogalma, impulzus (lendület) fogalma
– dinamikai tömegmérés, sztatikai tömegmérés
– rugalmas ütközés, megmaradási törvények
– rugalmatlan ütközés, ütközési szám
6. Dinamika 2.
– tömeg fogalma, erő és impulzus (lendület) kapcsolata
– Newton I. törvénye: mechanikai kölcsönhatás
– koordináta rendszerek, inerciarendszer
– Newton II. törvénye: erőhatás, eredő erő, támadáspont, hatásvonal
– Newton III. törvénye: hatás ellenhatás
– Newton IV. törvénye: az erő mint vektor
– alapvető vektor műveletek, erők csoportosítása: szabaderő, kényszererő
– vízszintesen mozgó testre ható erők vizsgálata, súrlódási erő, nehézségi erő
– mozgás egyenlet felírása, forgató nyomaték
– erőpár, emelők, csiga, csigasor, tömegközéppont, tömegközéppont tétel és zárt rendszer
7. Munka, energia és teljesítmény
– munka fogalma, emelési munkavégzés
– gyorsítási munkavégzés, helyzeti energia bevezetése
– mozgási energia bevezetése, teljesítmény
– hatásfok, munkatétel
– M.E.M.: mechanikai energia megmaradásának tétele
– időfüggetlen képlet levezetése
8. Elektrosztatika
– alapjelenségek, töltés, elemi töltés, vezetők, szigetelők, elektroszkóp
– megosztás (influencia), dipólus, Coulomb törvény, töltés megmaradás
– elektromos mező, térerősség, erővonalak, fluxus,
– potenciál, feszültség, ekvipotenciális felületek
– konzervatív mező, földpotenciál
– töltések mozgása elektromos mezőben
– térerősség a vezetők belsejében és felületén
– csúcshatás, árnyékolás, szuperpozíció
– kondenzátor, kapacitás, síkkondenzátor
– homogén mező, feltöltött kondenzátor energiája
– feszültség forrás: Galváncella
9. Egyenáramú áramkörök
– alapmennyiségek bevezetése, U, I, R
– elektromos mező munkája, egyenáramú áramkör
– elektromos áram, fizikai, technikai áramirány
– ellenállás, Ohm törvény, ellenállások melegedése
– áramköri elemek, Kirchoff 1., Kirchoff 2.
– soros és párhuzamos kapcsolás
– feszültség osztás, Wheatstone híd
– feszültség és áram mérés, feszültség források tulajdonságai
– belső ellenállás mérése
10. Hullámtan
– mechanikai hullámok
– longitudinális, transzverzális hullám
– periódusidő, hullámhossz, frekvencia
– terjedési sebesség, fázis
– síkhullám, hullámegyenlet levezetése
– visszaverődés, törés, törés törvénye, szögek, törésmutató
– állóhullám, duzzadóhely, csomópont
– húrok, sípok, pálcák, cső, Doppler jelenség
– hanghullám, hangteljesítmény, decibel skála
– ultrahang, elhajlás, interferencia, polarizáció
11. Optika
– az elektromágneses spektrum, a látható fény spektruma
– terjedési tulajdonságok, fénysebesség, fényforrások, fénysugár, fénynyaláb
– hullámjelenségek: visszaverődés, törés, törés mutató
– teljes visszaverődés, száloptika
– eszközök: plánparalel lemez, prizma, diszperzió
– színképek, abszorpciós és emissziós spektrumok
– geometriai optika: optikai kép fogalma, síktükör
– gömbtükrök (homorú és domború), fókusztávolság, lencsék
– nagyítás, eszközök: nagyító, mikroszkóp, távcső
– emberi szem képalkotása, dioptria, rövid és távol látás
– fényforrások és koherencia, Huygens Fresnel elv
– interferencia természetes fénnyel
– Fényelhajlás résen, fénysebesség mérés: Fizeau módszerével
– fény mint elektromágneses hullám, lézer, fénypolarizáció
12. Hőtan – Termodinamika
– állapotjelzők: nyomás, hőmérséklet, hőmérsékleti skálák
– térfogat, halmazállapot változások, olvadáshő, forráshő
– lineáris és térfogati hőtágulás, hőkapacitás, fajhő
– hőmérséklet merő eszközök, egyensúlyi állapot
– Izochor, Izobár, Izoterm állapotváltozások
– Avogadro szám, normál állapot, moláris tömeg
– Avogadro törvény, ideális gázok állapotegyenlete
– ekvipartíció tétele, szabadsági fokok, belső energia
– 1. főtétel, térfogati munka, 2. főtétel, körfolyamatok
– örökmozgók, hatásfok, 3. főtétel, kaloriméter
13. Mágnesesség
időben állandó mágneses tér:
– mágneses alapjelenségek, dipólus fogalma, mágnesezhetőség
– mágneses megosztás, Föld mágneses mezeje, iránytű
– a mágneses mező jellemzése, mágneses indukció vektor
– indukció vonalak, fluxus, áram mágneses mezeje
– egyenes vezető, hurok, tekercs mágneses mezeje
– homogén mágneses mező, elektromágnes és vasmag
– mágneses permeabilitás, mágneses erőhatások
– mágneses erőhatások: mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőkre
– két párhuzamos vezető között ható erő, Lorentz erő
– részecskegyorsító: ciklotron, időben változó mágneses tér:
– önindukció, mozgási indukció, nyugalmi indukció
– Faraday féle indukciós törvény, Lenz törvénye
– kölcsönös indukció, önindukció, tekercs mágneses energiája
14. Hidrosztatika
– légynyomás kimutatása és mérése, Pascal törvénye
– Hidraulikus emelő, Hidrosztatikai nyomás
– Torricelli kísérlet, Arkhimédész törvénye
– felhajtó erő: lemerülés, lebegés, úszás
– Melde cső, felületi feszültség
– közegellenállás, Kontinuitási törvény
– Bernoulli egyenlet/törvény
15. Magfizika és radioaktivitás
– az atommag tulajdonságai: méret, töltés, rendszám, tömeg
– Proton, Neutron, Nukleon, Izotóp
– erős nukleáris kölcsönhatás: a magerő, tömegdefektus (tömeghiány)
– kötési energia, 1 nukleonra jutó kötési energia
– az atommagok radioaktív bomlása, α, β, γ bomlás
– α, β, γ radioaktív sugárzások elnyelődése
– Felezési idő, Bomlási törvény, Aktivitás, Dózis
– sugárvédelem (dozimetria), sugárterhelés, háttérsugárzás
– dózis egyenérték, effektív dózis, mesterséges radioaktivitás
– sugárzásmerő érzékelő (detektor), Gázionizációs kamra
– orvosi képalkotás: CT, MR, PET
– maghasadás: hasadási reakciók, hasadási termék, lassítás, láncreakció
– hasadási energia, szabályozott láncreakció, atomreaktor, Atomerőmű, Atom energia, Nukleáris energia
– szabályozatlan láncreakció, Atombomba, magfúzió, A Nap energia termelése
– hidrogén bomba, stabil és instabil részecskék, neutrínó párkeltés
16. Modern fizika
– Planck-hipotézis, foton, fotoeffektus (fényelektromos jelenség), kilépési munka
– fotocella (fényelem), az éter fogalmának elvetése
– fénysebesség, egyidejűség, idődilatáció
– hosszúságkontrakció, tömegnövekedés
– tömeg-energia ekvivalencia, elektron hullámtermészete
– de Broglie – hullámhossz, Heisenberg – féle határozatlansági reláció
17. Csillagászat
– fényév, Kepler törvények: 1,2,3
– vizsgálati módszerek, eszközök
– Naprendszer, bolygók, típusok, mozgásuk
– Nap: összetétel, méret, szerkezet, energia termelés
– Hold: felszín, anyag, holdfázisok, nap és holdfogyatkozás
– csillagok: néhány csillag, Naphoz viszonyított méret, tömeg
– Tejútrendszer, galaxisok: méret, Naprendszer helye, univerzum méret
– ősrobbanás elmélete: világegyetem kora és kiinduló állapota
– SQL – adatbázis kezelés
– C/C++
– C#
– Java
– Matlab
– html, CSS
bevezetés, változók, operátorok
– ismerkedés a Visual Studio-val, projekt készítés, a legegyszerűbb program,
– C++ forráskód fordításának lépései
– konzol ablakra kiírás, beolvasás, változók deklarálása és inicializálása,
– alapműveletek, operátorok, operátor precedencia, típusok, számábrázolás,
– memória címek
vezérlési szerkezetek
– vezérlési szerkezetek: folyamatábrák, vezérlési szerkezetek
– (while, for, – do-while, switch-case, if-else-if, break, continue) növelő operátor, blokkok,
– láthatóság, egymásba ágyazott ciklusok,
– programozási tételek
tömbök, pointerek
– véletlen számok, maradékképző operátor, tömbök indexelése: írás, olvasás,
– tömbök címe, pointerek, pointer aritmetika, tömbök és pointerek kapcsolata,
– többszörös indirektség, 2 dimenziós tömbök, mutató tömbök
– dinamikus memóriakezelés
függvények
– függvények, paraméter átadás, visszatérési érték, prototípus, szignatúra,
– láthatóság, élettartam, függvényhívás, egymásba ágyazott hívások,
– túlterhelés, egymásból hívás, másodfokú egyenlet megoldó program,
– rekurzió, programozási tételek
– prím keresési megoldások, számrendszerek közötti átváltás (2->10 és 10->2)
karakteres változók
– karakteres változók, karakter tömbök, karakteres függvények, a string típus,
– karakteres feladatok a char* típus,
– karakter készletek
struktúrák
– struktúrák, struktúra tömb, példányosítás , tagelérés,
– tömb átadása függvénynek, pointer referencia,
– tömbök mérete, sizeof utasítás
OOP és osztályok
OOP: objektum orientált programozás, osztályok, konstruktorok (default, paraméterezett, copy),
– az OOP elemei (data hiding, encapsulation, inheritance, polimorphism),
– statikus és dinamikus példányosítások
– osztálytagokra mutató pointerek, inicializációs lista,
– nyíl és pont operátorok, indirekt értékadás, this pointer
file műveletek, adatszerkezetek
– file műveletek, file-ból való olvasás, file-ba való írás,
– bonyolultabb szöveges programok,
– láncolt lista adatszerkezet
– FIFO adatszerkezet
C# , Java:
változók
operátorok
vezérlési szerkezetek
függvények
osztályok
OOP
MATLAB kutatóknak
“Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.”
hidrogén atom – 50 pm
szén atom – 140 pm
víz molekula – 280 pm
cézium atom – 520 pm
glukóz molekula – 850 pm
szén nanocső – 1 nm
B9 vitamin – 1,8 nm
foszfolipid – 2 nm
DNS – 3 nm
PCV vírus – 17 nm
Hepatitisz B vírus – 42 nm
Covid vírus – 100 nm
HIV vírus – 120 nm
T4 bakteriofág – 200 nm
Y kromoszóma – 1,5 mikrom
X kromoszóma – 4 mikro m
vörösvérsejt – 7 mikro m
zöldszíntest – 8 mikro m
fehérvérsejt – 12 mikro m
tipikus vízgőz részecske – 20 mikro m
emeberi bőr sejt – 30 mikro m
emberi haj – 75 mikro m
irógép papír – 100 mikro m
Itt talán a legfontosabb, hogy az alapok rendben legyenek. Túlnyomórészt szövegértésen alapulnak a feladatmegoldások.
Gimnáziumban az alapozás tovább folytatódik, bár itt már megjelenek magasabb szintű matematikai eszközök matekból és fizikából is.
Az egyetem a gimnáziumi alapokra épül. Az első és második évfolyamban vannak az un. szórótárgyak. Ezeket erős alapok nélkül nehéz vagy lehetetlen teljesíteni. Éppen ezért érdemes az alapozást minél előbb elkezdeni.
Az utóbbi években hatalmas munkaerőhiány alakult ki a programozók körében. Olvasd el a bell research kutatását a témakörben!
C# ból kellett dogát írnom. Elöször kicsit nehéz volt, de aztán tök jól belejöttem!
Olyan tanárra volt szükségem, akivel gyorsan és rugalmasan lehet haladni.
Nyáron pótvizsgáztam matekból. Egy jó fej tanárra volt szükségem.
We started to programming C++ just a month ago, we already learnt a lot, we enjoy the classes, Andras’s way of teaching is very clear and understandable. We highly recommend his lessons to anybody who wants to learn programming from any level. Monika and Tibor
C++ programozást tanultam Szabó Andrásnál. Az órák jó hangulatban teltek. Az egyetemi felkészülésben sokat segített. Ajánlom bátran mindenkinek, olyanoknak is, akik teljesen kezdő szintről indulnak.
Rengeteg feladatmegoldáson vagyunk túl és nagyon sokat segítettek a fejlődésemben. Bátran ajánlom!
C++ -t kezdtünk el tanulni remekül megismertetti a programozást és megszeretteti még úgy is hogy sosem csináltam ilyet.
Érthetőek és logikusak az órák. Amit kiemelnék, hogy belépési szinttől függetlenül mindenki sokat tud fejlődni, viszont az sincs lehúzva aki gyorsabban haladna
Fizikából érettségizek és egyetemre alapozok. 3 hónapja járok erre a tanfolyamra de már most sokat segített, a tanár érthetően magyaráz, és sok olyan témát megértettem amit eddig nem.
